Bevallom eléggé eltűntem, igaz csak alig több mint egy hétre. Vizsgaidőszakban úgy gondoltam, hogy ha végre lesz időm, belevetem magam a kreatív dolgokba, és majd ide is írok mindenfélét. A valóságban ez úgy nézett ki, hogy sokat aludtam, rendbe tettem magam, kitakarítottam a lakást, sokat csavarogtam, és alig nyúltam valami alkotó munkához. Persze nem panaszkodom, végre volt egy nyugis hetem, hónapok óta először. Csak az a baj, hogy jövő héten meg már irány vissza a mókuskerékbe, így ha akarok valamire jutni akkor bizony fel kéne pörögni.
Hétvégén otthon voltam. Nővérem névnapja alkalmából elmentek moziba, addig én vigyáztam a lányokra. Persze mindig kíváncsiak, hogy és mit hoztááál? és mi az a táskádban? megmutatod? Most épp az aktuális kötésem lógott ki a táskából, a vonaton ezzel szoktam lefoglalni magam. Egyébként mióta kötök a vonaton, szoktam figyelni, hogy van-e más is aki ezt a sportot űzi, de úgy tűnik mostanában nem divat. Megy úgy egyáltalán a kézimunka a vonaton nem divat. Pedig otthon is rengeteg hímzett terítőnk van, amit anyukám munkába menet készített vonatozás közben. Igaz ő naponta utazott háromnegyed órát, nem havonta kettőt.
Szóval a kötés és a hét éves leányzó. Azonnal meg akarta tanulni. Persze tudtam én, hogy ehhez ő még kicsi, de azért a háta mögé állva böktünk egy pár szemet, majd mondta, hogy ő már elfáradt. Nem tudom hány évesen tanultam meg kötni, de nem lehettem sokkal idősebb, majd megpróbálkozunk jövőre is. Esetleg a horgolás lehet könnyebben menne neki, ott nem kell annyi mindent a kezében tartani egyszerre. Minden esetre nagyon lelkes, pár pillanat múlva újra megjelent mellettem egy gombóc fonallal, hogy neki ebből kössünk valamit. De hisz csak egy kötőtűm van! Hmm.... hiszen nem is kell kötőtű! Ekkor jutott eszembe, hogy láttam egy érdekes kötési technikát amikor a youtube-ról újratanultam kötni. (szinte mindent tanultam már onnan, szoktak is nevetni a barátaim amikor egy újabb dolognál megkérdezik, hogy na és ezt honnan tanultad, de igazából már tudják a választ) Nehéz elmagyarázni, inkább nézzétek meg ti is, a lényeg, hogy az ujjatokkal is tudtok kötni. Nagyon tetszett a kiscsajnak, több órára lefoglaltam vele. :)
Aztán jött az épp 3 éves hugi, aki szintén kötni akart. Megmutattam neki is, pár bemutató lépés után közölte, hogy ez neki már tökéletesen megy "edeül" és az egész gombóc segítségével gúzsba kötötte az ujjait, én meg lefehéredve kérdezgettem, hogy ugye nem zsibbadnak nagyon. Majd leerőszakolta a kezéről, ugrókötelezett vele párat, ezután odaadta nekem, hogy bogozzam ki.
LinkWithin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése